Kovács Ferenc: Filmzenék
Kovács Ferenc trombitás, hegedűs nevét jól ismerik a Gramy Records vásárlói, hiszen a Djabe zenekar oszlopos tagja. A kiadónál eddig 6 szólólemeze jelent meg. Legújabb albuma a sorban a hetedik.
Kovács évek óta készít színházi és filmzenéket. Ez a kiadvány elsősorban a mostani évek kiforrott termését jelentés Annáról” és a Bajor Giziről szóló „Ármány és Szerelem” zenei darabjaiban kiteljesül Kovács Öcsi zeneszerzői zsenialitása és egyedi hangszerelői képessége. A „Remény” című nyitódalt maga a szerző énekli. A kompozíció érdekessége, hogy a szöveget is Kovács írta, míg általában hozott anyagból, Jancsó Zoltán verseiből dolgozik. A „Cabiria éjszakái” szintén Mészáros Márta alkotása, ezúttal szinpadi rendezés. Kovács Ferencre nagyban hatott Nino Rota zenei és a korabeli olasz filmek zenei világa. A Hommage à Julietta tisztelgés a nagy olasz zeneszerző előtt. A „Borvidékeink” című szerzeményt a Djabe zenekar vezetőjével Égerházi Attilával közösen jegyzik, és megidézik a Djabe zenei világát. A CD záró darabja Molnár Ferenc „Liliom” című színdarabjához készült, melyet Jancsó Miklós rendezett 1984-ben.
A felvételeken Kovács Ferenc zenekarainak színe
java közreműködik. A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük, hogy Balogh Kálmán cimbalmon, Dresch
Mihály szaxofonon és fuhunon játszik, Szirtes Edina énekel. A Djabe zenekarból hallhatjuk Kovács Zoltánt zongorán, Banai Szilárdot dobolni, Égerházi Attila pedig gitározik.
A Magony együttesből Szandai Mátyás bőgőn, Bede Péter szaxofonon és furulyán, Novák Csaba bőgőn, György Mihály gitáron közreműködik. Az 1984-es felvételen
az akkori Budapest Ragtime Band játszik, melynek egyik vezetője akkor Kovács Ferenc volt.
A 24 zeneszám mellett egy koncertvideó is felkerült a korongra. A 2007-es debreceni „Cigányos” nevet viselő Magony felvétel audio változata Kovács Ferenc korábbi Gramy kiadványán, a My Roots-on látott napvilágot.
***
Köszönet Égerházi Attilának, a „Kovács Ferenc életmű sorozat” új epizódjának megvalósításáért. Külön köszönet Budai János barátomnak, aki megszerette a zenéimet, támogatta e lemez megjelenítését, és újra gitárt ragadott, hogy maga is részese legyen a csodának, amint a test és a lélek átminősül a rezgések tisztafényű hullámain. Amikor az első vetítést meghallgatta a producer (Sándor Pali bácsi), tajtékzott. „Ez nem musical Ferikém, hanem spiondráma.” Aztán mégis megszerette. Végül jó félórányi anyag vágódott a Kéthly Annáról szóló film alá, melynek a címe akkor még Remény lett volna. Ez az eredeti változat, később Keresztes Ildikót kértük, hogy énekelje fel, de nem szeretnénk újabb problémát a kiadójával, úgyhogy mégis az én előadásomban halljuk. Németh Fecót sem kell bemutatni, már a Magony albumokról ismerős kell legyen. A Hazátlan embert is így képzeltem eredetileg. A film több korszakot felölelő tematikája kiváltképp nekem való. Szeretek vándorolni az időben. Ami megihletett, a régi idők zenéje, Seres Rezső korszak, Nino Rota. Márta kért egy brüsszeli jelenetre tőlem „hetvenes évek”-féle zenét. Hát visszanyúltam a főiskolás éveimhez, amikor megírtam ezt a franciás-belga zenedarabot pont a hetvenes évek közepén. Most jött el az ideje (Tévedés). És ez nem is az egyetlen visszanyúlásom volt. Régóta írogattam csak úgy, a magam szórakoztatására filmzenéket. Lassan mind megtalálja a helyét. Közel tíz éve játszom Égerházi Attila zenekarában, de végre eljött a lehetőség, hogy én is írhassak egy vérbeli Djabe számot (Borvidékeink). A Mese, egy korongra fel nem került darab, most itt a helye ennek is. Az extrában megszólaló régi felvétel (Körhinta), az első szárnypróbálgatásom, s ekkor kaptam az első kézfogást Jancsó Miklóstól. Köszönet ezért is.
Kovács Ferenc
On-line megrendelhető  |
