Peter Lipa - Beatles in Blue(s)
A CD 16 Beatles dal átdolgozását tartalmazza.
A felvételen a legkiválóbb szlovákiai zenészek működnek közre. A 13 zenész közül
néhányukkal rendszeresen dolgozik együtt Lipa, ilyen
pl. Juraj Tatár, Marcel Buntaj, Martin Gaspar; Gabriel
Jonas és Juraj Griglak. A lemezfelvétel
pozsonyi Lux stúdióban készült, a producer az ifjabb
Peter Lipa volt.
"A végeredmény nagyon változatos és színes, éppen ezért nagyon élveztem ezt a
munkát.” mondja Peter az albumról.
„A lemezfelvétel még mindig újszeru élmény számomra. Néha még most is úgy érzem,
hogy a negyvenes éveimig elvesztegetett időt pótolom. Ez természetesen nem azt
jelenti, hogy a Beatles feldolgozásokat 20 évvel ezelőtt kellett volna felvennem.
Akkoriban más véleményem volt a zenéről, az előadásmódomról, habár igaz, hogy
a „Got to get you into my life" című szám megjelent a „Moanin” című első lemezemen
is (Opus, 1984). Azonban számomra az igazi inspirációt a Beatles dalok feldolgozásához
mindig is a Joe Cocker és a Grease féle örök és zseniális „With a little help
from my friends” dal jelentette. Talán azóta tart, hogy figyelem az új CD-k borítóját,
hátha valami régi ismerős dalt tudok a címek alapján felidézni, mivel a feldolgozások,
rendkívül szórakoztatóak számomra. Imádom egy sláger teljesen új változatát meghallgatni.
Ilyenkor próbálom megérteni és átélni, hogy egy adott zenész mit tud kezdeni
egy dallal, saját zenei véleményének kifejezése érdekében. Azt hiszem, hogy a
feldolgozásokkal az előadó sokkal többet tud megmutatni saját zeneiségéből, mint
amikor az új ötletével áll elő. A jazz zenészek, amióta csak az eszemet tudom,
standardeket játszanak, és például amikor egy meglévő téma alapján kreálnak egy
újat, akkor azt nyugodtan a sajátjuknak tekinthetik. Nos, nekem nincsenek ilyesfajta
ambícióim, habár néhány dalt szinte a felismerhetetlenségig megváltoztattam.
De itt most nem ez a fontos. Számomra az a fontos, hogy az első pillanattól kezdve,
hogy meghallottam a Beatles dallamokat, olyan zenei anyagot láttam bennük, amely
fülbemászó dallamaival, gyermeki gondtalanságával, megismételhetetlen egyszeruséggel,
könnyedséggel, természetességgel bírnak. Szóval ezért szeretem a Beatles-t közel
40 éve és ezért döntöttem úgy, hogy feldolgozom dalaikat.”
Német és lengyel kritikák cd CD-ről:
A Te Blues-od 13. szám, 2003 nyara (Lengyelország)
A szlovák jazz és
bluesszínpadok veteránja lemezt adott ki, amely egy szentimentális utazás saját
fiatalsága éveihez - a "The Beatles" zene iránti rajongás időszakához.
Ez nem az első ilyen típusú kísérlet, elég, ha emlékeztetek a két évvel ezelőtt
kiadott Telarc féle "The Blues White" albumra. Mindkét lemezt újra és újra
meghallgatva kiderült, hogy hozzám közelebb áll ez a Szlovákiában kiadott
album. Peter Lipának sikerült új lelket önteni a Beatles művekbe. Az And
I Love her, Misery, I Wanna Be Your man , I Saw her Standing There számok
igazán új felfedezéseket nyújtanak annak tanúbizonyságául, hogy a Lennon/McCartney
kettős darabjai még mindig képesek inspirálni. Peter Lipa számára pedig talán
nem a legjobb csillagzat, hogy szlováknak született és nem pedig olyan tájékon,
ahol jazz és blues zenészként sokkal, de sokkal szélesebb horizontok mentén
teljesíthette volna ki tehetségét.
Andrzej Matysik
Jazzidő, Zenei és életművészeti folyóirat, 2003. május / 37. szám
"Miért a Beatles?", kérdi Peter Lipa a belső címfeliratban, majd a biztonság
kedvéért rögtön hozzá is teszi "Miért ne?" A "Beatles" divatját meglovagoló
albumokat rendszerint csak óvatosan szabad élvezni, sőt a legtöbb esetben egyenesen
élvezhetetlenek, függetlenül attól, hogy barokkos vagy jazzes köntösbe öltöztetik
őket, vagy éppen kísérletet tesznek az eredeti hangzás visszaadására. Peter
Lipanak, annak a szlovák énekesnek, akit a 80-as években a "Jazz Fórum" rendszeresen
az öt legjobb európai jazzénekes között nevezett meg, sikerült a "Beatles in
Blue(s)" c. albumával (East West Promotion) kellemes meglepetést okoznia. Lipa
alaposan átalakította a dalokat: átvitte őket a jazz és a blues területére,
miáltal új fénybe állította a Beatles klasszikusokat. Ha nem ismernénk ennyire
a szövegeket, néhány feldolgozásban szinte felismerhetetlen lenne a háttérben
húzódó Beatles nóta, és pont ebben rejlik az album erőssége. Természetesen
vannak gyenge pontok is, mint például a "With a little help from my friends",
ezek azonban egyértelműen a kisebbséget képviselik. Kimagasló és sajátosságával
szinte már experimentálisnak számít, pl. a Lipa hangszerelésében előadott "Norwegian
Wood". Dalában hullámzik, ugrál, vágyakozik és kiteljesedik, provokál és elvarázsol.
További ínyencségek még a "The Fool on the Hill", a "Misery", az energikus
soultól duzzadó "I've just seen a face" és az "I saw her standing there" c.
blues. Az átiratok olcsóak, a háttérben húzódó erőteljes melódiáknak köszönhetően
szabadon szárnyalhat a zenekar megindító egyszerűsége, ami végső soron igen
kellemes hangzást kelt. Az énekes egyáltalán nem akar úgy énekelni, mint Lennon
vagy McCartney, ami rendkívül ésszerűnek számít. Ezzel szemben Lipa a szavakkal
játszik, kicsavarja vagy éppen fellazítja őket. Hangjával új utakat keresett
a "Beatles" daloknak és meg is találta ezeket. A szlovák előadó 40 éve Beatles
rajongó, tudjuk meg a CD borítójáról, és minden bizonnyal ez a négy gombafejűhöz
fűződő szeretet és folyamatos kapcsolat is szükséges volt ahhoz, hogy megmeneküljön
a kínosság csapdájától. Ami még feltűnő, hogy Lipa a legelcsépeltebb darabokat
egyszerűen kihagyta, azaz a "Beatles in Blue(s)" a "Yesterday", a "Let it be",
a "Lady Madonna", a "Can't buy me Love" és hasonló dalok nélkül is elboldogul,
ellenben az "Every little thing", az "All I've got to do" és az "I've just
seen a face" révén olyan hanganyag is képviselteti magát, amely nem tartozik
a legismertebb Beatles számok közé.
Manfred Horak
Jazz Pódium 2003. Szeptember
A Beatles ismerői különösen 1968-tól tapasztalhatták
a "Beatles visszatérését a bluesalapú formákhoz". Amit a Beatles bizalmas barátjának
számító George
Martin is megerősít: "Mindent egybevetve a Beatles a blues kifejezésformáját
használja - ennek a zenének a költészetét és lelkét - amit aztán sajátjukévá
tesznek". Ezek után ki venné rossz néven Peter Lipatól, hogy 60. születésnapja
alkalmából néhány egyáltalán nem bluesos hangzású John Lennon/Paul McCartney
dalt kiragadva megpróbál ezekbe némi blues-lelket lehelni? A CD-borítón egy
Peter Lipa homlokán mászó bogár látható. Bogár = Beatle? Aki ismeri a rendkívül
tevékeny bratislavai énekest, zeneszerzőt, szervezőt, műsorvezetőt és menedzsert,
az tudja, hogy ha valamelyik általa készített produkción a "Beatles" név olvasható,
az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az érdeklődő a Beatlest is kapja.
Végülis Lipa nem olyasvalaki, akinél egyáltalán szóba jöhet a "Yesterday" vagy
a "Lady Madonna" 1001. változata. Minden esetre a 16 feldolgozás sokkal közelebb
ál a jazzhez mint a blues műfajához. Mindez nem is lehet véletlen, hiszen 25
éven át ő szervezte a bratislavai jazz napokat és 1989. óta ugyancsak ő tölti
be a Szlovák Jazztársaság elnöki tisztjét.
A "A fool on the hill" c. dalban Luboš Priehradník fújja a csodálatos módon
ünneplő jazztrombitát, míg az "I've just seen a face" Rado Tariška altsaxofonja
révén nyer teljesen új dimenziót. A "P.S. I love you" (Juraj Griglák) nótában
hallható basszusszóló még Paul tetszését is elnyerné. Az "I wanna be your man"
dalban Jana Kirschner és Radovan "Vrabec" Orth énekelnek versenyt Lipaval,
a "With a little help from my friends" c. számban pedig Lipa nem tud ellenállni
a kísértésnek, hogy Joe Cocker nyomdokaiba lépjen. Lipa egyszerűen Lipa.
Rainer Bratfisch |